Ki vagy te? Hogyan keletkezett a világ? Hogyan lesz földből és vízből élő béka? Hiszel a sorsban? Mire van szükségünk a boldog élethez?

Sofie Amundsen tizenöt éves norvég kislány különös kérdéseket tartalmazó levelekre bukkan a levélládában. Ahhoz, hogy megválaszolhassa az önmaga és a világ létezésének titkait érintő kérdéseket, kalandos szellemi utazásra indul az európai kultúra és filozófia történetében.

Sofie-val együtt az olvasó is észrevétlen részese lesz ennek a nem mindennapi filozófiai utazásnak, melynek során az európai kultúra legendás alakjai tűnnek elénk: Athén romjai között találkozunk az ideák mágusával, Platónnal, megtudjuk, mi köze van Démokritosznak a legóhoz, miért ügyelt Arisztotelész oly kínosan a rendre, miért azt tartotta ésszerűnek Hegel, ami életrevaló.

Szókratész nyomán megtanulhatunk kérdezni, Locke az emberi gondolatok és képzetek eredetéhez kalauzol. Descartes és Spinoza, Hume és Kant, Kierkegaard és Nietzsche mindannyian kiveszik részüket a kérdések megválaszolásának izgalmas munkájából A Sofie világa az utóbbi évek egyik legnagyobb könyvsikere Nyugat-Európában, 38 nyelvre fordították le eddig.

Sikerének egyik oka, hogy Gaarder a filozófia történetének bemutatásához irodalmi formát talált, stílusa élvezetes, gondolatai tiszták, pontosak és érthetőek. Haszonnal forgathatják a fiatalok és a felnőttek is, mindazok, akik nem felejtettek el kérdezni és megőrizték magukban a rácsodálkozás képességét.

A köny kölcsönözhető a könyvtárban

A Színházajánló.hu így értékeli a színész II. szakképzőseink részvételével bemutatott Wedekind:A tavasz ébredése c. darabot

Mintha nem változtak volna a körülmények semmit 1891, a darab születése óta, legalábbis ez tűnik ki A tavasz ébredése című Wedekind-dráma Karinthy Színházban látható előadásából. Vidovszky György ismét kamaszkorú színészek segítségével építi fel a művet, és szertefoszlatja azt a vélekedést, hogy a darab kiment volna a divatból. Hiszen a szocializációs alapintézmények (elsősorban a család és az iskola) egyre inkább magukra hagyják a számukra ismeretlen gyerekeket.

Különleges kincset rejt a svéd közszolgálati televízió, az SVT internetes archívuma.

A felvételek között „Bada i Buda" – azaz Fürödj Budán!" címmel, egy 1936 nyarán készült, 11 perces Budapest turisztikai kínálatát bemutató filmre bukkanhatunk, amelyet a svéd filmhíradó riportere, Knut Martin készített.

A film különlegessége, hogy először hosszasan a levegőből mutatja a magyar fővárost, aztán a riporter megérkezik a budaörsi (!) repülőtérre. A felvételek bemutatják a város nevezetességeit, különösen a budapesti fürdőket, amelyeket a riporter lelkes kommentárja a világ legszebb fürdőinek nevez, Európa legszebb városában. Valódi időutazásban lehet részünk a sok utcakép és a fürdőkben készített közeli felvételek láttán, és a filmből természetesen nem marad el a néptánc és a hímzett terítőket áruló matyó népviseletbe öltözött asszonyok sem.

A turisztikai, történelmi és filmtörténeti szempontból egyaránt különleges film az alábbi link alatt tekinthető meg:

http://svt.se/svt/play/video.jsp?a=615931&from=tipsa

A bejövő oldalon a „Bada i Buda" feliratra kell klikkelni! Betöltődés után magától elindul a film.

1944. január 17-én fejezte be Nem tudhatom című gyönyörű versét az idén 100 éve született Radnóti Miklós.

Az MR1 Kossuth Rádió Mentés másként című műsorában 10 féle előadásban hallható a vers.  Hallgassátok meg a műsort itt! (Media Player szükséges a lejátszásához.)

Angolul tanulóknak ajánlom ezt az interaktív játékot:

Forrás:http://www.mcclatchydc.com/inauguration/

Egy érdekes pályázati lehetőség diákoknak

I. Video- vagy rövidfilm kategória
II. Bemutató kategória
III. Egyéb kategória

Frank Wedekind: Frühlings Erwachen

Olvasd eredetiben a Gutenberg Projekt jóvoltából

Legeza Ilona így ír a könyvről:

A TAVASZ ÉBREDÉSE

Az író ezzel a "gyermektragédiával" szenvedélyes támadást intézett a II. Vilmos császár nevével fémjelzett kor álszent polgári erkölcsei, illetve e polgári erkölcs intézményi megtestesítői (a család, az iskola, az egyház) ellen. Wedekind szerint a nevelés nem más, mint erőszaktétel a természeten, a gyermeki ösztönök elfojtása vagy szublimálása, ami szükségképpen vagy brutalitásba és cinizmusba, vagy tragédiába torkollik. A darab radikalizmusára jellemző, hogy egyes, a serdülőkori szexualitást (maszturbáció, szado-mazochizmus, homoszexualitás) leplezetlen nyíltsággal ábrázolja.

Olvasd el az előző cikkünket is az előadásról a Karinthy Színházban.