Lezárult a felmérés. 128 szavazat érkezett arra a kérdésre, hogy Hány könyvet olvasol el egy évben?. 13 szavazó mondta azt, hogy egyet sem és 90% vesz minden évben legalább egy könyvet a kezébe. 36% 15 könyvnél is többet olvas el egy évben, vagyis legalább egyet havonta. Szerintem ez nem rossz a középiskolás korosztályt tekintve.

Tudom, hogy ezek nem olyan nagy számok, amiből messzemenő következtetést lehetne levonni, de azért feltettem magamnak a kérdést, hogyan is férhet meg egymás mellett a Gutenberg-galaxis és a mostanában Internet galaxisként emlegetett világ az iskolai könyvtárunkban? Kell-e féltenünk könyvtárunk jövőjét? Ennek érdekében – gondoltam -  nem árt néhány fogalmat körüljárni.
Mert mi a könyvtár?
Hagyományos értelemben az a hely, ahol meg lehet szerezni a fontos és érdekes, „horribile dictu” szórakoztató könyveket, elolvasni a sajtót vagy a kutatáshoz szükséges cikkeket.
Mi a könyvtár ma?
Könyvek, folyóiratok, elektronikus dokumentumok és információk, audiovizuális termékek gyűjtő-, feltáró és szolgáltató helye.
S mi lesz a könyvtár holnap?
Néhány szerver és számítógépes terminál? Bizonyára nem. A könyvnyomtatás feltalálásával nem váltak feleslegessé a kódexek, az írógép sem helyettesíti a tollat, a videó-folyóirat nem váltja ki a sajtót, a számítógép képernyője sem teszi szükségtelenné a könyvet. Ugyanakkor nem tehetünk úgy, mintha mi sem történt volna. (idézet Rockenbauer Zoltán előadásából)

Mi a Gutenberg-galaxis? (McLuhan)
A nyomtatott kultúra – tágabb értelemben az írásbeliség – metaforája a tipográfiai ember létrejötte. Meghatározó szerepe van  a könyvnyomtatásnak, s annak a több ezer éves szakasznak, melyet a könyvnyomtatás felfedezése lezár. Megváltoztatta az emberi gondolkodást ráirányította a figyelmet az analízisre.
Internet galaxis?
A digitális kódolású és elektronikus tárolású információk (dokumentumok) világa.
Az internet galaxisban elfér a Gutenberg-galaxis, ami az emberiség írásba foglalt kulturális örökségét jelenti. Azokat a zeneműveket, könyveket melyek analóg és digitális formában is elérhetőek az érdeklődők számára. Vagyis az internek galaxis által kitágul a Gutenberg-galaxis is.
Az Internet megkönnyíti a szükséges nyomtatott publikációk fellelését is: online könyvtári katalógusok, online repertóriumok és kiadványjegyzékek segítségével a számítógép mellől tervezhetjük és készíthetjük elő a kutatómunkát.

Mark Y. Herringh tíz általánosan elfogadott okot sorol fel, hogy miért nem pótolhatja soha az Internet a könyvtárat, miért nem léphet annak a helyébe.

1.  „Nem minden található meg az Interneten. Az összes folyóiratnak csak nagyjából 8%-a található az Interneten.”
2.  „A tű (keresés) a szénakazalban (az Interneten). A honlapok gyakran ígérik hogy mindent megkeresnek. De nem találnak!”
3. „Nem létezik minőség-ellenőrzés. A Web-en nincs minőségellenőrzés, sem semmi hasonló.”
4. „Amit nem tudsz, az bánt igazán. Károd származhat abból, amit nem tudsz. , pl. hiányoznak a lábjegyzetek, sokszor a táblázatok, grafikonok és képletek is.”
5. „ Az 1925 előtt publikált címekből körülbelül 20.000 ami az Interneten megtalálható.”
6.  „Hé, haver, elfelejtkeztél az elektronikus könyv-olvasóról. Próbálj meg e-könyv-olvasót használni egy fél óránál tovább, fejfájás lesz belőle.”
7.  „Léteznek ma könyvtár nélküli egyetemek? Egy teljesen virtuális könyvtárat egyszerűen lehetetlen létrehozni generációnk idején belül.”
8. „De egy virtuális állami könyvtár megtenné ugye? A kiadások, amik a digitalizálással járnának, hihetetlenül magasak.”
9. 9.    „Az Internet: kilométer hosszú, egy centiméter (vagy még kevesebb) mély. Az Interneten szinte minden fiatalabb 15 évnél.”
10.  „Az Internet mindenhol jelen van, de a könyvek hordozhatóak. Közel ezer év nyomat-olvasás van a vérünkben.”

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.