Új helyünket a klog.hu biztosítja.

Nevünk változatlan és az egész anyagot átköltöztettem. Ezentúl csak az újat fogom frissíteni, várlak titeket a

http://hetenyigeza.klog.hu/

címen.

Az ENSZ 62. közgyűlése (2007. december 19-én) 2009-et a Csillagászat Nemzetközi Évének nyilvánította. A világ csaknem valamennyi országa csatlakozott a kezdeményezéshez.

A magyar szervezőbizottságról és a hazai tervekről a magyarországi hivatalos emlékévi honlapon lehet információkat kapni: http://www.csillagaszat2009.elte.hu.

Galileo Galilei éppen 400 évvel ezelőtt fordította távcsövét az égbolt felé, és rövid időn belül olyan felfedezéseket tett, amelyek hatalmas lökést adtak a tudományos gondolkodásnak, elindítva a mai modern természettudományok fejlődését. Könnyen lehet, hogy azidőtájt (esetleg még korábban is) mások is irányították már a Holdra, és az ég egyes fényes égitestjeire akkori kezdetleges távcsöveiket - de a látómezőben feltáruló kép lényegének megértése, mi több: a látottak fontosságának felismerése egyedül Galileié.Ő megfigyeléseivel bizonyította a heliocentrikus világkép helytállóságát, ezzel végképp eldöntve a több évezredes kérdést. Végül pedig - bár ő maga nem értette még a távcső működésének fizikai elvét - a Földtől távoli világok kutatásának kulcsfontosságú eszközének, a távcsőnek a fejlődését is elindította. Kortársaival, és nyomukban egyre több és több tudóssal, lelkes műkedvelővel, kézművessel, majd az évszázadok múlásával egyre jobban széttagolódó, specializálódó mérnöki és ipari ágazatok tucatjai területén dolgozó százak, ezrek munkásságával oly mértékben tökéletesedett ez a különös eszköz, hogy mai képviselőivel már az Univerzum legtávolabbi galaxisainak tanulmányozása, vagy távoli csillagok körül keringő bolygók felfedezése is mindennapossá vált. Tehát úgy is tekinthetjük, hogy ebben az évben a távcső négy évszázados története, és a használatával elért nagyszerű felfedezések előtt is tiszteleg a világ! (forrás:Az Élet és Tudomány 2009. január)

Új helyünket a klog.hu biztosítja. Könnyebb lesz hozzászólni, mert belejentkezés nélkül is meg lehet tenni, így remélem aktívabbak lesztek. Egyelőre még csak a blog tesztelése folyik, aki tudna a fejlécbe új képet készíteni, nagyon megköszönném.

Méretei 1300×160 pixel és tükröznie kéne, hogy ez a Hetényi könyvtárának a blogja.

Itt lehet megnézni:

.

Várom az ötleteket, képeket itt a régi blogon, de az újon is!

Köszönöm:

Herold Eszter
koccan libben


csálé glória koccan a félfán
libben a függöny körberepültél
kést bele hátha kibomlik a test is
majd de a ráncok máshogyan esnek
nem te vagy érzem borzol a hajnal
tollakat áztat a reggeli fény köd
kússza a vállam a csípőm körbe 
s mintha de mégse - a tegnapi villamos
éjjeli árnyékában a válás közben
mondtad a szárnyaid mekkora sávot
írnak az égre s a lányok vállán
hogy pihen olykor vércsetekintet -
kortyol a kávém mindjárt elfogyok
elfagy a szárnyad a gangomon, értem
koccan a reggel csészén körbe a
függöny libbent intek a napnak
á, csak a szél volt szárny ide nem fér

Lezárult a felmérés. 128 szavazat érkezett arra a kérdésre, hogy Hány könyvet olvasol el egy évben?. 13 szavazó mondta azt, hogy egyet sem és 90% vesz minden évben legalább egy könyvet a kezébe. 36% 15 könyvnél is többet olvas el egy évben, vagyis legalább egyet havonta. Szerintem ez nem rossz a középiskolás korosztályt tekintve.

Tudom, hogy ezek nem olyan nagy számok, amiből messzemenő következtetést lehetne levonni, de azért feltettem magamnak a kérdést, hogyan is férhet meg egymás mellett a Gutenberg-galaxis és a mostanában Internet galaxisként emlegetett világ az iskolai könyvtárunkban? Kell-e féltenünk könyvtárunk jövőjét? Ennek érdekében – gondoltam -  nem árt néhány fogalmat körüljárni.
Mert mi a könyvtár?
Hagyományos értelemben az a hely, ahol meg lehet szerezni a fontos és érdekes, „horribile dictu” szórakoztató könyveket, elolvasni a sajtót vagy a kutatáshoz szükséges cikkeket.
Mi a könyvtár ma?
Könyvek, folyóiratok, elektronikus dokumentumok és információk, audiovizuális termékek gyűjtő-, feltáró és szolgáltató helye.
S mi lesz a könyvtár holnap?
Néhány szerver és számítógépes terminál? Bizonyára nem. A könyvnyomtatás feltalálásával nem váltak feleslegessé a kódexek, az írógép sem helyettesíti a tollat, a videó-folyóirat nem váltja ki a sajtót, a számítógép képernyője sem teszi szükségtelenné a könyvet. Ugyanakkor nem tehetünk úgy, mintha mi sem történt volna. (idézet Rockenbauer Zoltán előadásából)

Mi a Gutenberg-galaxis? (McLuhan)
A nyomtatott kultúra – tágabb értelemben az írásbeliség – metaforája a tipográfiai ember létrejötte. Meghatározó szerepe van  a könyvnyomtatásnak, s annak a több ezer éves szakasznak, melyet a könyvnyomtatás felfedezése lezár. Megváltoztatta az emberi gondolkodást ráirányította a figyelmet az analízisre.
Internet galaxis?
A digitális kódolású és elektronikus tárolású információk (dokumentumok) világa.
Az internet galaxisban elfér a Gutenberg-galaxis, ami az emberiség írásba foglalt kulturális örökségét jelenti. Azokat a zeneműveket, könyveket melyek analóg és digitális formában is elérhetőek az érdeklődők számára. Vagyis az internek galaxis által kitágul a Gutenberg-galaxis is.
Az Internet megkönnyíti a szükséges nyomtatott publikációk fellelését is: online könyvtári katalógusok, online repertóriumok és kiadványjegyzékek segítségével a számítógép mellől tervezhetjük és készíthetjük elő a kutatómunkát.

Mark Y. Herringh tíz általánosan elfogadott okot sorol fel, hogy miért nem pótolhatja soha az Internet a könyvtárat, miért nem léphet annak a helyébe.

a mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás, a betűfém, a kézi öntőkészülék, a nyomdafesték, szedő-sorjázó vagy más néven szedővas (winkel), a kézisajtó és a festékező labdacs európai feltalálója.

Az emberi művelődéstörténet új korszaka kezdődött a 15. század közepén Gutenberg találmányával. A fölfedezés lényege a betűk sorozatgyártásának, azaz az azonos betűknek a sokszorosítása, amely által lehetővé válik szövegek kiszedése, majd a sajtó felhasználásával ezekről több azonos példány készítése. A kézzel írott könyv (kódex) mellett megjelent a nyomtatott könyv, amelynek döntő szerepe lett a műveltség elterjedésében, valamint az információ terjesztésében. Mozgósító, agitatív hatása miatt a politikai, társadalmi és kulturális mozgalmak még napjainkban is igénybe veszik nézeteik terjesztésére.
Johannes Gutenberg, eredetileg Gensfleisch néven (1400 körül-1468) a németországi Mainzban született. A patrícius családból származó nyomdász már az 1430-as évek végén kísérletezett a nyomtatással, de nyomtatványai csak az 1440-es évekből ismeretesek. Találmánya alkalmazásának pontos időpontja ismeretlen, ezért a könyvtörténeti kutatók az 1440-es esztendőt fogadták el nemzetközi közmegegyezéssel.
Az általa nyomtatott kiadványok egy része kis terjedelmű munka volt: népkönyvek, kalendáriumok, búcsúlevelek, imádságok, latin nyelvkönyvek, s egy papi bulla. Főműve a napjainkban is az egyik legszebbként számon tartott nyomdai munka, a kézi festéssel gazdagon díszített, 42 soros Biblia, amely 1450-1456 között készült. Gutenberg találmánya rövid időn belül ismertté vált Európa számos országában. Mai ismereteink szerint 1500-ig 18 ország 260 városában 1125 nyomda működött, az általuk megjelentetett művek száma 40.000 körülire tehető.

Franz Seraph Peter Schubert 1797. január 31.született Bécsben