Ez a másik, amit meg kell nézni, mostanában!
m2, szombat.22.35.
Fellini és Casanova! Na, ne számítsatok valami sok romantikára!

Rendező: Federico Fellini

író: Giacomo Casanova
forgatókönyvíró: Federico Fellini, Bernardino Zapponi
zeneszerző: Nino Rota
operatőr: Giuseppe Rotunno
vágó: Ruggero Mastroianni

szereplők:

Donald Sutherland (Giacomo Casanova)
Tina Aumont (Henrietta)
Cicely Browne (D'Urfé márkinő)
Clara Algranti (Marcolina)
Carmen Scarpitta (Madame Charpillon)

A modern filmművészeti irányzat emblematikus rendezőjének számító Fellini később az ún. posztmodernhez csatlakozott. Ennek az áramlatnak lett jelentős műve a Casanova. Ezt a sokszor és sokféle értelmezésben feldolgozott témát Fellini a hetvenes évekre utalóan főleg egy aspektusára élezte ki: Casanova, aki kora művelt, önálló szellemiségű alakja volt, éppen ebben a minőségében nem kellett senkinek. Szexuális látványosságként, erotikus gerjesztőként kezelték, hiába próbált újra meg újra teljes emberként érvényesülni, ez még a szerelmében sem sikerült. Emlékirataiban, nemhiába tekint vissza keserűen erre a sajátosan romlott egyéneket igénylő, bomlott világra, ahol még egy gép is szeretetreméltóbb az embereknél.(port.hu)

Terror Háza Múzeum kiállítása

A katyni bűntettet a Szovjetunió legfelsőbb állami és pártvezetőinek utasítására hajtották végre egy olyan ország törvénytelenül táborokba és fogdákba hurcolt polgárain, amely jogilag nem is állt háborús viszonyban a Szovjetunióval. Ezzel titokban – a letartóztatottak elítélése, a vádak bemutatása, a nyomozás lefolytatása és mindenfajta vádirat nélkül – mészárolták le a lengyel nemzet elitjét. Tartalékos tiszteket, világhírű tudósokat, egyetemi tanárokat, tudományos munkák szerzőit, feltalálókat és művészeket, mérnököket, zenészeket, festőket, költőket, újságírókat és jogászokat lőttek le az NKVD tisztjei. A katyni mészárlás körülbelül 18 ezer ismert áldozata közül 760 orvos, 1040 tanár, több mint 100 jogász volt, és odaveszett számos egyéb szakma képviselője is.

(Részlet Az elhallgatás szimbólumává vált a katyni mészárlás című cikkből.)

Amerikai idő szerint kedd reggel elhunyt John Updike amerikai író - jelentette a CNN amerikai hírtelevízió. Updike, a Nyúl-tetralógia szerzője, a modern amerikai irodalom egyik legnagyobb és legtermékenyebb alkotója tüdőrákban halt meg 76 évesen.

 Az író élete során szinte minden irodalmi díjat megkapott: Pulitzer-díjjal tüntették ki a Nyúl-sorozat két regényéért és kétszer kapta meg az egyik legrangosabb amerikai irodalmi elismerést, a National Book Awards-ot.

Updike művészetének legfonotosabb tárgya az amerikai kisváros és a protestáns középréteg élete volt - írja róla a Wikipedia. A banalitásokkal teletűzdelt kisvárosi világot, az eseménytelen középszerűséget ragadta meg ez a téma egész életművén végigvonul.

Széles körben elismerték kifinomult szakmai tudását és stílusát, valamint hihetetlen termékenységét, amelynek köszönhetően több mint 25 regényt és egy tucat novellagyűjteményt publikált kritikai munkássága és gyermekkönyvei mellett.

Kicsit más mint a 36-os film. Igaz?

http://www.gillesvidal.com/sziget2008/budapestchateau

Sajnos jegyfoglalásra már nincs lehetőség, de aki időben ébredt, vagy hajlandó kockáztatni és sorban állni,  az ma rengeteg, nagyon jó filmet nézhet meg ingyen.

Én későn ébredtem, így lemaradok a régen vágyott Kaméleonról. Nem csak azért érdekes mert ingyen lenne, hanem mert ezeknek az eseményeknek a fillingje is mindég nagyon klassz.

Műsor az Urániában

A kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. Erre az eseményre emlékezve 1989 óta január 22-én ünnepeljük A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT.

A Himnusz („Hymnus, a magyar nép zivataros századaiból”) Kölcsey Ferenc verse, mely egyben Magyarország nemzeti himnusza. Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a 90. Zsoltár (Tebenned bíztunk, elejétől fogva) volt. Népszerű volt – a hatóságok által többször betiltott – ún. Rákóczi-nóta is. Ez utóbbit Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésítette.
A Himnusz a költő legnagyobb hatású verse, 1823-ban írta szatmárcsekei magányábanA Himnusz a költő legnagyobb hatású verse, 1823-ban írta szatmárcsekei magányában.

 Alább olvasd el a verset is.    

Hangtárnok hívta fel a figyelmemet erre a felvételre:

A Magyar Kultúra Napja alkalmából hallgassuk meg nemzeti áriánkat, Erkel Ferenc: Bánk bán c. operájából származó áriát László Boldizsár énekli Szegeden.

Simándy József klasszikus előadása: itt és itt