Horváth Csaba a néptánc felől érkezett a kortárs világába, koreográfusi pályafutása tíz éve a Duhaj című koreográfiával indult. Előadóként a Honvéd együttestől Kovács Gerzson Péter TranzDanz formációján át számos produkcióban közreműködött, majd nyolc éven át a Közép-Európa Táncszínház koreográfusaként dolgozott, mielőtt 2005-ben megalapította saját társulatát, a Fortedanse-t. Nézőink 2007 januárjában, majd idén szintén januárban találkozhattak a társulat legutóbbi, A testek felszínének esetleges állapotairól című darabjával. Horváth Csaba 2007-ben Lábán Rudolf-díjat kapott, a díjjal elnyert összeg felhasználásával készítette el a Kalevalát, melynek országos premierje április 4-én volt a debreceni Csokonai Színházban.

Nils Petter Molvaer norvég kortárs hangművész, jazz zenész, komponista. Különleges atmoszférájú, az északi népekre jellemző, kristálytiszta lelkiségből ihletett kompozíciói, hallatlan érzékenysége és improvizációs intelligenciája keltette fel a koreográfus figyelmét. A Fortedanse legutóbbi koreográfiájának záróképében már hallhattak egy művet tőle a Trafóba látogatók.

„A Horváth Csabával első ízben dolgozó Mucsi Zoltán (Vejnemöjnen) és A tavasz ébredésében már feledhetetlent alakított Horváth Lajos Ottó (Csapos, Sör) játéka egyenesen mérföldkőnek tűnik. A szálkás, inas testű Mucsi, és a nagyerejű, korpulens Horváth Lajos Ottó olyan kihívásoknak felel meg, olyan mértékben tud partnere lenni a mozgásszínészként magasan képzett játékosoknak és az előadásban szereplő táncosoknak, hogy az ember szinte a szemének sem hisz.” /Halász Tamás, revizoronline.hu/

„A formailag és tartalmilag is többszörösen rétegzett új-Kalevala szöveg verses megvalósulásáért feltétlenül dicséret illeti - a színpadi szerzőként most debütáló - Szálinger Balázst, akinek verstani érzéke figyelemre méltó, versmértéke sehol nem döccen, csak helyenként gyötörnek - kevés rosszul eltalált szó hallatán- stiláris kételyek egy-egy feledhető, ám igen ritka pillanatban. Szálinger szövegében szépség az is, ahogyan a karjalai rúnók (dalok) hangzás-világához idomul, és nyelvi humora fűszere lesz a hűvös skandináv hangulatnak. A szöveg teljes átirat; az eredeti Kalevalából csupán a nevek és egy kiragadott, követhető cselekményszál fedezhető fel.” /Vida Virág, kultúra.hu/