Az apropót a témára az adja, hogy 280 éve (1728) történt a híres szegedi boszorkányégetés.
A középkor végén is népszerű szórakozás volt boszorkányégetésekre járni. Bár egy ember életében nem sok ilyenre volt alkalom, de annál nagyobb visszhangja volt ezeknek, ill. erősen megjelent a közbeszédben a boszorkányság. Hazánkban e középkori mulatság a 18. században is virágzott, csupán 1755-ben tilttotta be Mária Terézia.
A boszorkány (másképpen boszorka) a néphit szerint olyan valaki, aki természetfeletti, démoni képességekkel rendelkezik, illetve rosszat, betegséget, pusztulást hoz.
A boszorkánysággal megvádolt emberek az esetek többségében becsületes keresztény nők és férfiak, egyedül maradt özvegyek stb. voltak, akiket szépségük, érdeklődési körük, megközelíthetetlenségük, netán esetleges szakmai tudásuk miatt (pl. bábaasszonyok, akiknél túl kevés újszülött halt meg, vagy füvesasszonyok) az őket körülvevő közösség megbélyegzett és kivetett. (Lásd pl. Nathaniel Hawthorne „A skarlát betű” című regényében.)

Hazánkban összesen 554 boszorkányperről maradt fenn perirat, ebből 192-343 (sok ítéletet ismeretlen) halálos ítélettel zárult. A szegedi per nem ritkaság volt, hiszen a legtöbb per Magyarországon ebben a városban zajlott. A máglyák a Boszorkány-szigeten álltak, amelynek máig fennmaradt híre.

A híres szegedi perben 13 embert ítéltek halálra. Az ok a súlyos aszály volt,, amikor is elterjedt a városban az a hír, hogy a boszorkányok eladták a töröknek az esőt. Emellett volt árvíz a megelőző években, éhínség, pestis A lakosság szerint a boszorkányok tették mindezt. A gyanú az egyik öreg bábaasszonyra terelődött. Ő a kínvallatás során megnevezte "bűntársait", köztük a 82 éves Rózsa Dánielt, Szeged egyik gazdag polgárát, egykori főbíráját és parlamenti képviselőjét.A városon belül különböző pártok harcoltak; a város irányításáért például egy német és egy magyar párt. Rózsa lett a fővádlott, és további 12 embert ítéltek el. A Boszorkány-szigeten a hóhér három máglyát állított, mindre 4-4 embert kötözött, majd a 13. elítéltet lefejezte, meggyújtotta a máglyákat és rádobta a fej nélküli tetemet.Rózsa Dániel perbefogása mai napig nem tisztázott. Ami biztos, hogy Kökényné Nagy Anna bábaasszony, az elsőként megvádolt „boszorkány” nevezte meg a gonosz had kapitányának a város egykori főbíráját - hosszas kínzások után.

Rózsa Dánielt is feleségestül. Kökényné és késõbb a többi vádlott is azt vallotta, hogy a 82 éves Rózsa volt a boszorkánykapitány. Elmondták, hogy szerzõdést kötöttek az ördöggel, aki bakkecske (vagy bika) alakjában jelent meg elõttük, megcsókolták a homlokát és a farát, megtagadták Istent, az Ördög ezután emberi alakban közösült velük. (Tehát szabályos boszorkányszombat, ahogyan az a "Boszorkányok pöröjében", és Carpzoviusnál olvasható.) Azért léptek kapcsolatba a Gonosszal, mert jobb életet, gazdagságot akartak. Sok kárt okoztak, gyermekeket, terhes asszonyokat rontottak meg, a szentelt ostyát nem tudták lenyelni, ezért kiköpték, elásták, egy gyereknek levágták a fejét, helyette tökbõl csináltak neki fejet, az igazi koponyát elásták, hogy ezzel szárazságot okozzanak, az esõt eladták "Törökországra", a gabonát, halat is eladták ugyanoda, részben egy akó pénzért, részben bolháért. Rostán vagy dióhéjon átkeltek a Tiszán, e különös jármûben hatvanan, sõt százan is elfértek, háromszor évente a Gellért-hegyre repültek. A kapitány ott paszományos ruhát viselt, de utána semmivé lett, az ott használt ezüst-arany, pohár ganajjá változott. Fényes, aranyos zászlójuk van az Ördög képével, dióhájban õrzik. Az egyik boszorkány még azt is bevallja, tud tyúktojás tojni, abból él, hogy ezekkel kereskedik.

idézet: Juhász Renáta szakdolgozatából

 Források:Wikipédia, Gondolatok a könyvtárból, Szeged története

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.