A pozitív Kristóf-kép kialakulása

(bevezetés)
A történettel nincs mit kezdeni.
Ahogy kezdődött, végig úgy maradt.
Hősöm nem volt „legendás, hajdani",
se vad viking, cowboy, se grál-lovag.

(tárgyalás)
Rideg, hűvös, valótlan és kegyetlen –
kesztyűs kezet sosem nyújtott felém.
Tűrtem, tűrtem, hiszen mi mást tehettem?!
Szörnyű próbák múlékony végzetért.

Mégis, mi az, mi benne megfogott
s a lábamról oly könnyedén levett?(:)
Ha szép szó kellett, nem fukarkodott,
és furcsa sármja volt, ahogy nevet.

(befejezés)
Leírt ügy ez, minek tovább ragozni…
A kezdés könnyebb volt, mint most a zárlat.
Mindegy, hogy messzeség, vagy múlt, ha szépít,
mert minden jó, és még jobb végre várat.

Karafiáth Orsolya

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.