Május 12-e az Ápolónők Világnapja.
1820-ban ezen a napon született Florence Nightingale, aki az 1853-56-os krími háborúban önkéntes ápolónőket toborzott és irányította őket a sebesültek ellátásában. Nevét szülővárosáról kapta (Firenze). Gazdag szülei döbbenetére nem akart férjhez menni, ehelyett már fiatalon a kórházakban segédkezett. 1850-ben elvégezte Düsseldorfban az ápolótanfolyamot (ami csak azért fontos, mert sokan hiszik, ő alapította az ápolónőképzést). Érdeme, hogy az itt tanultak alapján újabb módszereket dolgozott ki az emberibb bánásmódért, amiket először a Hospital for Invalid Gentlewomen főfelügyelőjeként végzett. Hogy mennyire szükség volt rá, azt mutatja egy korai mondása: “Furcsának tűnhet ezt kijelenteni, de a legelső követelmény egy kórház iránt az, hogy ne ártson a betegnek”.
Az angol hadügyminiszter kérésére utazott a Krímbe, ahol népszerűvé tette elveit és munkáját. Mivel lámpájával a kezében éjszaka is ellenőrizte a betegek állapotát a lámpás hölgynek hívták.
1860-ban alapította a Nightingale Training Schoolt, amely a modern nővérképzés modelljévé vált.  Élete folyamán több, mint 200 cikket, tanulmányt, könyvet publikált. 1907-ben, elsőként a nők közül, megkapta az angol becsületrendet. 1910. augusztus 13-n hunyt el.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.